Határtalanul! - Erdély kincsei Nagyváradtól Marosvásárhelyig

A pályázat keretében tanulóinknak lehetősége volt az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar emberekkel való találkozásra, ismerkedésre. A kirándulás remek lehetőséget teremtett arra, hogy az anyaországtól elszakított székely emberek küzdelmes életéről, megmaradásáról ismereteket szerezhessenek a tanulók. Azt is láthatták, hogy milyen gazdag és nagy ország volt egykor hazánk. Magyarságtudatra, hazaszeretetre nevelte őket minden egyes perc, amit itt tölthettek. 

2024. május 3-án a kirándulást előkészítő óra előzte meg. Ezen az órán a tanulók megismerték a tájegységek történelmi múltját, etnikai sajátosságait, az ott élő magyarság múltját és jelenét. Bemutatásra került a székelyföldi sóbányászat története is. A programterv alapján Kiss Ferenc osztályfőnök Power Point bemutató segítségével bemutatta azokat a helyeket és nevezetességeket, amelyeket a tanulók megismerhetnek majd.

Az utazást 2024. május 7-én, kedden kezdtük. A busz reggel fél 6-ra érkezett, a diákok izgatottan foglalták el a helyüket az emeletes buszban. A határ után az első programunk Bánffyhunyad Református templomának a meglátogatása volt. Itt Jakab Mihály gyulaparókus fogadott bennünket. A közös ima után ismertette a templom történetét, életre szóló hasznos tanácsokat adott a fiatal nemzedéknek. Délután 5 óra körül érkeztünk meg Korondra, ahol a csoportunk elfoglalta a szállását az Evelyn Panzióban, majd vacsoráztunk. Vacsora után rövid sétát tettünk Korondon. Nagyon barátságos emberekkel találkoztunk, itt mindenki köszön mindenkinek. A szálláson ismerkedős estet tartottunk, majd mindenki nyugovóra tért.

Május 8-án, kedden az ébresztő, majd a bőséges reggeli után buszra szálltunk és Bözödújfalu emlékparkba utaztunk. Útközben az idegenvezetőnk ismertette Parajd környékének a sóbányászatát, beszélt a kibédi hagymáról. Áthaladtunk Erdőszentgyörgyön is, ahol a Rhédey-kastély található. Bözödújfalun az Emlékparkban Szőcs Lajos Lajoska adventista lelkipásztor, a Szalmakalap múzeum alapítója mesélt a település történetéről, személyes élményeiről. Megrendítő volt hallani, hogyan tűntettek el egy magyar falut a román diktatúra időszakában. A volt lakosok minden év augusztusában a Bözödi Emlékparkban találkoznak. Innen az utunk Kőrispatakára a Szalmakalap múzeumba vezetett. Jártunk malomban, fontunk szalmát, a beszélő köveket és a székely csodakutat is felkerestük a településen. Ebédre finom lángossal kedveskedtek vendéglátóink. Fejéregyházán Petőfi sírját kerestük fel és eddig nem hallott érdekességeket is megtudhattunk nagy költőnk életének utolsó napjairól. Ezt a napot Székelyderzsen, az erődtemplomban zártuk.

Május 9-én a délelőtt folyamán Korondon   kerestünk fel olyan embereket, akik régi mesterségeknek a tudói. A kürtőskalácsot készítő fiatalok főleg Székelyföldön árusítják termékeiket.  73 éves Zsuzsika néni maga szőtte a viseletes ruháit, ma is aktívan szövi a terítőket, rongyszőnyegeket, ruhaanyagokat. A taplógombát gyűjtő ember a magasabban fekvő bükkerdőket járja, és onnan szerzi be a taplógombát, amiből anyag készül. Természetes, hogy az erdőben veszélyes vadakkal: medvével és farkassal is találkozik, ilyenkor a puskájával védi meg magát.

Ebédre vert pityókás zsíros kenyeret lila hagymával és diós, áfonyás, medvehagymás sajtokat fogyasztottunk. Ebéd után Korondon meglátogattunk egy sófeldolgozó üzemet, majd Farkaslakán Tamási Áron 200 éves szülőházát kerestük fel és megkoszorúztuk a sírját a templomkertben. Innen Szovátára buszoztunk, ahol a Medve-tó szépségében gyönyörködtünk.

Május 10-én nagy utazás várt ránk, hiszen az ezeréves határhoz utaztunk a Gyimesekbe. Lélegzetelállítóan szép tájakon haladt velünk az autóbusz, a Kárpátok 1500-2000 méter magas csúcsaiban, patakokban gyönyörködtünk. Gyimesbükkön az őrházat tekintettük meg, majd Csíksomlyóra utaztunk, ahol egy héttel pünkösd előtt a kegytemplomba tértünk be. 

A Csíki sör és Csipszgyár meglátogatása is szerepelta programban. A pedagógusok az előbbit, a gyerekek pedig a csipsz készítésének folyamatát tekinthették meg. Innen sem távoztunk üres kézzel, mindenki kapott Csíki csipszet.

Este, Korondon a Művelődési Házban a helyi fúvószenekar műsorát, népdal és néptánc bemutatót tekinthettünk meg. Az előadás végén közösen énekeltük a Székely himnuszt és a Nélküled című dalt. Felemelő érzés volt, hazánktól 500 km távolságra magyarul énekelni!

A szombati napon sportprogramon vettek részt a gyerekek: váltóversenyre és focira került sor. Sajnos, csak a versenyzők fértek el a csarnokban, a többiek így gyalogtúrára mentek a Csiga-dombhoz, illetve a Nárcisz-mezőre. Ebédre bográcsban főtt gulyást kaptunk, majd délután a híres korondi bódékat kerestük fel és ajándékokat vásároltunk az itthoniaknak.

Vasárnap már a reggeli után elindultunk haza. Ez a nap utazással telt, délután 4 órakor érkeztünk haza.

Az értékelő órán, május 17-én a kiránduláson készített fotókat nézték meg, felidézték azokat a helyeket, ahol jártak a programok során. Térképen is megkeresték ezeket a városokat, településeket. A fotókból kiállítást és videót készítenek az Összetartozás napjára.

Tóth Sándorné













GalériaFotók