Az egész úgy kezdődött, hogy az 5.a és 5.b osztályok a Petőfi 200 emlékév keretében pályázatot nyertek: Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban János vitéz nyomában címmel múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt.
Mivel Nógrád vármegye nem a szomszédban van, ezért erdei iskolás programot szerveztünk iskolánk 4-5-6. osztályos tanulói számára. Június 12-én 2 autóbusszal és 58 diákkal indultunk el.
Először Veresegyházára a Medveotthonba látogattunk el, ahol mentett állatok élnek. Legnagyobb számban medvék és farkasok, de hiúzokat, oroszlánokat, nyulakat, őzeket, lámákat és hollókat is láttunk nagy számban. Az állatok cirkuszokból, állatkertekből kerülnek az otthonba és az elaltatástól mentik meg a többnyire idős állatokat. A medvéknek barlangjaik is vannak, de szívesen sütkéreztek a napon. A bocsok még játékosabbak. Kipróbáltuk a bányavonatot is, amely egy hosszabb alagúton vitt át bennünket.
A következő megálló Vác volt, ahol a belváros barokk épületeit tekintettük meg. Elsétáltunk a Mária Terézia tiszteletére épült Diadalívhez (Magyarországon ez az egy található) és a Duna parton fagylaltoztunk.
Késő délután érkeztünk meg a Katalinpuszta-Szendehelyen található táborhelyre. Elfoglaltuk a faházakat, vacsoráztunk, majd kezdetét vette a táborok esti programja: sportjátékok, séta, beszélgetés, csillagnézés.
Másnap délelőtt a Gyadai-tanösvény 13 állomásán haladtunk végig. Kíváncsiak voltunk a függőhídra, a mocsáron átvezető fapallókra, a cölöpökre, a hintahídra, a rétre, az erdőre és mindenre. Tavaly beneveztünk a Kajla programba és itt találkoztunk a tanösvénnyel. A 6,5 km-es távot 2 óra alatt teljesítette a csoport. A legérdekesebb látványelem a 6méter magasan lévő és 30 méter hosszú függőhíd volt.
Ebédre már Balassagyarmaton voltunk, majd a Palóc Múzeumba látogattunk el. Múzeumpedagógiai foglakozáson vett részt a csoportunk, Jakus Julianna múzeumpedagógus irányításával. A Petőfi 200 emlékév jegyében Petőfi Sándor életrajzi adataival és a János vitéz c. elbeszélő költeménnyel ismerkedtünk meg. Megtekintettünk olyan tárgyakat is, amelyek a János vitézben is megtalálhatóak. Petőfi versét, a magyar nótaként is ismert Befordultam a konyhára c. dalt közösen el is énekeltük. Nem maradhatott el a közös verselés sem, hiszen sok Petőfi verset ismerünk, és tudunk felidézni emlékezetből. A foglalkozásvezető palócul is megszólalt, és mesélt a palócok életéről, szokásairól. A foglalkozás második részében a múzeum Palóc portáján lévő épületekkel (parasztház, istálló, csűr, olajütő) ismerkedett a csoport. Képet kaptunk a palócfödi szokásokról, a felhasznált építőanyagokról, a lakóház és a gazdasági épület használatának módjáról.
Nagyon eltelt az idő, még sokat kellett buszoznunk hazáig, így Hollókőt már csak az autóbuszból láttuk.
Nagyon tartalmas két napot töltöttünk erdei iskolában a palócok földjén.
