Merre tovább? - pályaválasztás előtt

Merre tovább? - pályaválasztás előtt

Mi érdekli a gyermekemet? Milyen középiskolát válasszunk neki? Melyik szakma ér 10 év múlva valamit? Melyek a jövő szakmái? -ezek és hasonló gondolatok foglalkoztatják hetedikeseink, nyolcadikosaink szüleit nap, mint nap.

Az alábbi cikket a témában keresgélve Kocsis Kata honlapján találtuk. Olyan összeszedett és körültekintő, hogy változtatás nélkül adjuk közre.

Eredeti környezetében a cikk itt olvasható.

A jövő szakmái - felkészülés az ismeretlenre

A technológiai és társadalmi változások aggasztóan felgyorsultak. Új területek bontakoznak ki a szemünk előtt, ugyanakkor teljes szakmák tűnnek el a semmiben. A munka világa fokozatosan átalakul, ami komoly kihívások elé állítja a pályaválasztó fiatalokat.

Az ultrahang, a CT, az MRI, a lézersebészet, a nanogépek, a 3D nyomtatás, vagy az egész világra kiterjedő online térképhálózat merész elképzelésnek számítottak volna a hetvenes években, mára azonban a hétköznapi élet szerves részévé váltak. Az újdonságok elterjedésével fokozatosan megjelentek azok a szakemberek is, akik megtervezik, gyártják, vagy éppen működtetik ezeket a berendezéseket. A legsikeresebb, legjobban fizetett szakmák egy része nem is létezett 20 évvel ezelőtt.
Nem kell azonban teljesen új területen dolgozni ahhoz, hogy a változások érzékelhetőek legyenek. Egy mai autószerelő, nyomdai munkás, vagy eladó teljesen más feladatokat lát el, mint a harminc évvel ezelőtti elődje. Túlzás nélküli állítás, hogy mire kilépnek a fiatalok az iskolapadból, az ott szerzett tudás már lényegében elavult.

Megatrendek

A változások ijesztően gyorsak, és a felületes szemlélő számára kiszámíthatatlannak tűnnek. Nem véletlen, hogy a jövőkutatás, a trendkutatás a figyelem középpontjába került. Bár a mai jövőkutató intézetek lényegesen különböznek az ókori jósdák világától, munkájuk legalább annyira izgalmas. A Trendinspiráció Műhely azokat a folyamatokat, társadalmi jelenségeket próbálja meg feltárni, amelyek hosszú távú hatást gyakorolnak az emberek életére. Ezeknek az ún. megatrendeknek a vizsgálata segíthet bizonyos következtetéseket levonni a jövőre nézve.

„Az informatika olyan szinten hatja át az élet minden területét, hogy a közeljövőben is nagy jelentőséggel fog bírni”- mondja Dr. Törőcsik Mária a Trendinspiráció Műhely vezetője. „Az informatikai tudás értékes lesz, legyen szó adatbányászatról, webdesignról, vagy mobil-telefon alkalmazások készítéséről, azonban szinte biztos, hogy a mai technológiák egyre gyorsabb ütemben cserélődnek majd le.”

„Az elöregedő népesség, illetve az egészségtudatos gondolkodás terjedése miatt arra is számítani lehet, hogy minden gyógyítással, egészség-megőrzéssel kapcsolatos terület fejlődni fog. Egyre nagyobb igény lesz orvosokra, ápolókra, gyógytornászokra, diagnosztikai központokra. Kimutatható az individualizmus erősödése is, azaz az emberek értéknek tartják önmagukat, fejlődni szeretnének, élményekre, kényeztetésre vágynak. Ez a jelenség a szolgáltatások, a wellness-központok, az éttermek, vagy éppen a pszichológusi rendelők virágzását vetítheti előre.”

Egymásnak ellentmondó trendek is létezhetnek egyszerre, így egyáltalán nem könnyű megjósolni, melyik irányzat fog győzedelmeskedni. A felgyorsult, állandó ingerekkel bombázott, modern városi életmód mellett feltűnt a láthatáron a „lassíts”-mozgalom, de erősödik a zöld-gondolkodók, a tudatos vásárlók tábora is a mértéktelenül fogyasztókkal szemben.

Specializáció, és élethosszig tartó tanulás

Rab Árpád az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója két másik tendenciára hívja fel a figyelmet. „A munkamegosztásból eredő specializáció minden területen tetten érhető. A specializált tudás rendszerint nem használható fel újra, kevésbé lehet egy következő munkahelyen a máshol szerzett ismereteket, munkamódszereket kamatoztatni. Mindenhol újra fel kell építeni egyfajta munkakultúrát, alkalmazkodva a helyi rendszer sajátosságaihoz. Nehéz elképzelni olyan munkakört, ahol az ember elszigetelten dolgozik, a munka világát ma a csapatjáték jellemzi. Nem véletlen, hogy a felvételi procedúra során egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi tulajdonságok, a képességek a konkrét szaktudással szemben” - mondja Rab Árpád.

A specializált tudás megszerzésére sokkal kevesebb idő áll rendelkezésre, mint eddig bármikor, és ezzel a kihívással az iskola-rendszer nehezen tud megbirkózni. Az egyetem 5 éve alatt rengeteget változik a világ, új tudás-területek jelennek meg, és ezeket az újdonságokat sokszor csak a hagyományos iskola-rendszer keretein kívül lehet megtanulni. Arról nem is beszélve, hogy nincs befejezett tudás, folyamatosan visszakényszerülünk a képzeletbeli iskolapadba.

„Ma már teljesen elfogadott, hogy valamilyen tudást tanfolyami keretek között, vagy szakkönyvekből sajátítson el valaki” - mondja Rab Árpád. „A diploma nem garantálja a korszerű tudást, de az adott szakterület alapfogalmait, törvényszerűségeit valahonnan meg kell ismerni, hogy később képesek legyünk az önálló tanulásra.”

Az iskolákban a gyorsan elavuló tárgyi tudáson kívül azokat a készségeket is el kellene sajátítani, amelyek komoly előnynek számítanak a legtöbb munkakörben. Az ok-okozati viszonyok feltérképezésére, a logikára bármilyen helyzetben lehet támaszkodni. A rendszerszemlélet elsajátítása segít megérteni a cégek működési folyamatait, a saját szerepkörünket, feladatainkat. Az egyik legjobb befektetés pedig, ha megtanulunk tanulni.

„Az információs társadalom fenekestől forgatta fel az életünket” - mondja Rab Árpád. „Sok pozitívnak ítélt változást hozott, de érdekes módon a mindenki számára könnyen elérhető tudás nem okosabbá, hanem butábbá tett minket. Kimutatható, hogy nehezebben koncentrálnak a mai fiatalok, nehezebben olvasnak, amit komoly kockázatnak érzek, mert a koncentrált figyelem a tanulási képesség alapja.”

Felkészülni, vigyázz, …

A jövő szakmáiról nem tudunk beszélgetni, a változások mai üteme mellett még a következő évtized is megjósolhatatlan. El lehet játszani a gondolattal, lesznek-e nanotechnológusok, 3D szervnyomtató mérnökök, DNS-programozók, vagy lézer-kozmetikusok. A jövőre való felkészüléshez azonban nem feltétlenül élénk fantáziára van szükség.

„A fiatalokat egy még nem létező világ kihívásira kellene felkészíteni, miközben az idősebbek is most tanulják, hogyan lehet alkalmazkodni ehhez a fordulatszámhoz” - mondja Papp András, az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület senior fejlesztő munkatársa. „Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, jó kiindulási alapot jelenthet, ha megnézzük, milyen tudást, képességeket tartanak fontosnak a mai munkáltatók. A felmérések azt mutatják, hogy az önállóság, a problémamegoldó készség, a jó írásbeli és szóbeli kommunikáció, a felelősségvállalás szinte fontosabbak, mint a tárgyi tudás.”

Sok iskola nevelési programjában megtalálható a kompetencia-fejlesztés, a valódi életben szükséges személyiség-vonások, készségek erősítése, és működnek a hagyományos pályaválasztási tanácsadók is. „Mi azokat a pedagógusokat célozzuk meg minden iskolában, akik nyitottak az újdonságokra, akiknek fontos, hogy a gyerekek ne elsősorban jó tanulók, hanem sikeres felnőttek legyenek” - mondja Papp András. „Nem az iskolarendszer megváltoztatását tűztük ki célul. Az elkötelezett pedagógusokon keresztül szeretnénk becsempészni az iskola falai mögé a legmodernebb pályaorientációs elveket, módszereket, amelyekre támaszkodva meg lehet könnyíteni a gyerekek döntéseit.”

Szakmák napja

Az egyik lehetőség a gyors, tűzoltás-szerű segítség tizenkettedikben, amikor már ki kellene tölteni a jelentkezési lapokat. Ennél sokkal jobb lenne, ha már kilencediktől, azaz 14 éves kortól lehetne ezzel a témakörrel foglalkozni. „Nem vállalkozási ismereteket és marketinget kell tanítani a gyerekeknek” - állítja Papp András, „hanem olyan önismerethez segíteni őket, amellyel rátalálhatnak a saját útjukra. Nem szabad terheket rakni a gyerekekre, szülői elvárásokat megfogalmazni, mert mindenkinek sokkal rosszabb, ha 10 év után jön rá valaki, hogy rossz pályát választott. A kamaszokat egyébként is foglalkoztatják az önismereti kérdések, ezért nyitottak, együttműködőek akár rajzos feladatokat kell megoldaniuk, akár drámapedagógiai módszerekkel tudhatnak meg magukról fontos dolgokat.”

A tizenhat éveseknél már arra is nagy hangsúlyt kellene fektetni, hogy valódi információkhoz jussanak az egyes szakmákról. Az iskola szervezhet szakmák napját, ahol hús-vér sebésszel, webdesigner-rel, fodrásszal találkozhatnak a gyerekek. Lehet kérdezni, a mesélők pedig valóban hiteles képet tudnak adni a hétköznapok sikereiről, problémáiról, nehézségeiről is. Ezekbe be lehetne vonni az öreg diákokat, a szülőket, hogy minél több hiteles információt kaphassanak a gyerekek, ne csak a filmek, reklámok félrevezető világa alapján döntsenek.

Tapasztalat és önismeret

Tévedés azonban azt gondolni, hogy az önismerethez vezető legrövidebb út tesztek kitöltésén át vezet. A legjobb az lenne, ha volna a munka-szituációkhoz hasonló tapasztalati tér, amiben a fiatalok kipróbálhatnák magukat. „Az iskola mesterséges világában nem derül ki, bírom-e a kockázatot, hogyan hozok döntéseket, milyen csapatjátékos vagyok, mennyire bírom a stresszt, hogyan kezelem a konfliktusokat” - mondja Papp András. „És ez nagyon nagy baj. Az oktatási intézmények óriási hibája, hogy a szakmai gyakornok-rendszer nincs kiépítve. Számtalan előnye lenne, ha az első szárnypróbálgatások még védett környezetben zajlanának. Arról nem is beszélve, hogy korán megismernék a fiatalok a munkaerőpiacot is. Ahhoz, hogy a pályájukat később irányítani tudják, nem árt tudni, mi a különbség egy multinacionális cég és egy kisvállalkozás között, milyen kötöttségekkel jár az alkalmazotti lét, vagy, hogy milyen terhelést bírnak hosszú távon. Jó lehetőség volna a tapasztalatszerzésre az is, ha működnének az iskolán belül vállalkozói ötletversenyek, vállalkozás-keltető szakkörök, ahol a gazdasági ismeretek mellett a vállalkozói szemléletet is el lehetne sajátítani. ”

Pályaválasztás, életvezetés

A mai fiatalok már egy olyan világba nőnek bele, amelyben sem az iskola, sem a szülők, sem a cégek nem hibáztathatók az életük során kialakult helyzetekért. Meg kell tanulni felvállalni a felelősséget, célokat kitűzni, dönteni. Az ön-menedzselés, az életvezetés képességét már csak azért is érdemes elsajátítani, mert nem csak a pályaválasztás időszakában lesz rá szükség. A jelenlegi tendenciák mellett felnőttként is folyamatos pályakezdőknek tekinthetjük magunkat.

A jövő szakmái az egyetemeken

  • Mechatronikai mérnök: finommechanika, elektronikus érzékelés és vezérléstechnika együttese. Érzékeléssel bíró művégtagok, mikrorobotok tervezése.
  • Andragógus: felnőttképzési szakember. A valamikori művelődésszervező, illetve munkavállalási tanácsadó ismereteivel rendelkezik, de a modern coaching és motivációs módszereket is jól ismeri. Az élethosszig tartó tanulás folyamatában támogatja az embereket.
  • Biomérnök: A biotechnológia az életben lejátszódó biológiai és biokémiai folyamatok ipari hasznosítását valósítja meg. A biomérnök a mikrobiológia, a biokémia, az informatika és a genetika határterületén tevékenykedik.

Képzeletbeli szakmák a jelenlegi tendenciák alapján

  • 3D ezermester: 3D nyomtatott alkatrészekkel javítja meg a házban elromlott berendezéseket
  • digitális temetkezési vállalkozó: az elhunyt digitális lenyomatát törli a család kérése alapján. Virtuális emlékhellyé alakíthatja az elhunyt közösségi oldalait.
  • személyes adatbiztonsági tanácsadó: a használt felhő alapú szolgáltatások, banki online felületek, mobil-alkalmazások biztonsági szakembere. Megmondja, milyen módszerekkel, eszközökkel, szoftverekkel maradnak biztonságban az adataink.
  • mém-ügynök: olyan statisztáknak, kezdő színészeknek segít, akik az interneten terjedő mémekben vállalnak szerepeket.
  • Log-file nyomozó: az elektronikusan rögzített adattengerből próbál meg gazdasági vagy más bűncselekmények nyomaira bukkanni.