Február- A társas kapcsolatok hónapja

Február, a társas kapcsolatok hónapja
A programsorozat egyik legérdekesebb része az aula központjában elhelyezett tükör volt. A felirat rajta arra biztatott minket: „Barátkozz meg magaddal!” Kezdetben kicsit furcsa volt megállni előtte, de hamar rájöttünk a titokra: ha rámosolygunk a tükörképünkre, a napunk rögtön vidámabban indul. Megtanultuk, hogy ahhoz, hogy jó barátai lehessünk másoknak, először saját magunkat kell elfogadnunk és szeretnünk.
A szeretet ünnepe, a Valentin-nap idén a titkos üzenetekről szólt. Lehetőségünk volt arra, hogy bárkinek az iskolában – legyen az osztálytárs, tanító néni vagy egy barát a párhuzamos osztályból – levelet küldjünk. Gondosan megírtuk az üzeneteket, beletettük egy borítékba, és ráírtuk a címzett nevét és osztályát. A „postás” segítőink pedig gondoskodtak róla, hogy minden kedves üzenet célba érjen.
A hónap egyik fénypontja az egésznapos, jelmezes farsangi mulatság volt. Ezen a napon az iskola átalakult: szuperhősök, hercegnők és állatfigurák töltötték meg a termeket. A zene, a tánc és a közös játék során mindenki megfeledkezett a szürke hétköznapokról, és együtt ünnepeltük a tél végét.
Az aulában napi jó cselekedeteket húzhattak egy dobozból a kicsik és nagyok. Néhány példa: Adj egy apró meglepetést ma valakinek! Légy kedves ma valakivel, akit egyébként nem igazán kedvelsz! Legyél ma különösen türelmes az osztálytársaiddal!
Az 1. a osztály bekapcsolódott a társas kapcsolatok hónapja programba: Etika órán a témában játszottak. Bemutatták legjobb barátjukat, a többieknek pedig ki kellett találni, hogy kiről beszéltek. Körjátékokat játszottak, körbe ment a plüss állat és mondani kellett valami pozitív tulajdonságot arról, akihez érkezett. Készítettek barátság szíveket, amelyeket a barátság falra ragasztottak. Új baráti kapcsolatok alakultak, új szempont szerinti ülésrend miatt: oda kellett, ülni, akivel még soha nem ültek! Bár játéknak indult, de nagyon pozitív hatása lett a közösségükre! A róka és a farkas a lakodalomban című népmesét tekintették meg.
Az 1.b osztályban a társas kapcsolatok keretein belül beszélgettek a társakkal való együttműködésről, egymás elfogadásáról és a másokban való pozitív tulajdonságok felismeréséről. Készítettek kis szíveket, amit minden nap odaadtak annak a személynek, aki nekik azon a napon a legnagyobb örömet okozta. Majd ezeket a szíveket szív alakban a terem ajtajára is kiragasztották. Dicsérőkör keretein belül iskolaotthonos foglalkozáson mindenki mondott valami pozitív tulajdonságot a társáról. Mivel az osztályban gyakran fordulnak elő konfliktusok a gyerekek közt, így a problémamegoldó kört is alkalmazták, ahol közösen megbeszélték a kisebb konfliktusok okait és együtt kerestek rá megoldást is. Megbeszélték azt is, hogy a jövőben hogyan lehetne elkerülni a hasonló összezördüléseket.
Ének órán „Szív küldi szívnek” rádiós dalküldős kívánságműsort játszottak a gyerekek. Mindenki kivágott egy piros szívet színes lapból és arra felírta a nevét. Majd egy sapkából kihúztak 2 nevet. Egyik gyerek eljátszotta, hogy betelefonál a rádióba és dalt kér a másik gyereknek, amit közösen elénekeltek neki valamilyen alkalomból: születésnap, névnap, anyák napja, segítség megköszönése a szomszédnak, távoli nagymama meglepetése. A gyerekek gyakorolták a szituációs játékot, beleképzelték magukat a szerepbe, kifejezték köszöntésüket, vagy hálájukat, közben egész órán jól érezték magukat, tetszett nekik a játék!
A 2. a osztálynak a közösség formálódásában sokat segített a „Társas kapcsolatok hónapja”. Ebben a hónapban különösen odafigyeltek egymásra, a kialakított szabályaink betartására, igyekeztek empátiával fordulni társaikhoz. Sokat beszélgettek a barátságról, arról, hogy mitől barát egy barát. Segítettek felismerni és erősíteni egymás pozitív tulajdonságait. Szíveket színeztek egy-egy barátnak, aminek közepébe a jó tulajdonságait, erősségeit sorolták fel, majd ezekkel a szívekkel kidíszítették a tantermüket. Ez lett a „Kedvesség faluk”.
Mindenki örömmel vett részt a „Dicsérőkörben”. A gyerekek megerősítést kaptak abban, hogy támogató közösségben vannak és a játék segített abban is, hogy mindenki értékesnek érezze magát. 
Érezhetően közösségépítőnek bizonyult a „Névkör labdával” című játék is, melynek során a gyerekek új dolgokat tudhattak meg egymásról.
Összességében nagyon hasznosnak érezte az osztályfőnök a hónap során az iskolaotthonos foglalkozásokba beépített közösségformáló tevékenységeket, amelyek a szociális készségek fejlődését, az önismeret alakulását és a kortárs csoportokba való beilleszkedést segítették.
A 2. b osztály tanulói lelkesen vetették bele magukat a programokba, ők is aktív részesei voltak a rendezvénysorozatnak, amelyek célja nemcsak az volt, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, hanem az is, hogy megtanuljuk értékelni önmagunkat.
A teremben létrehozott „Kedvesség fal” hamar a kedvenc helyükké vált. Osztályszinten is sokat készültek erre: színes rajzokat készítettek és kedves üzeneteket fogalmaztak meg egymásnak. Volt, aki egy biztató szót írt a padtársának, mások vidám virágokat rajzoltak. Jó volt látni, ahogyan iparkodtak, hogy a rajzaik, üzeneteik belekerüljenek a kis borítékokba.
Minden reggelt egy „Dicsérőkörrel” indítottak: ilyenkor körbeültek, és mindenki mondott egy kedves dolgot a mellette ülő társáról. Ez segített, hogy jókedvűen és magabiztosan kezdjék a tanulást. Emellett a „Segítő kezek” játékkal megtapasztalták, milyen jó érzés önzetlenül támogatni egymást a napi feladatok során.
A magyarórákon két különleges mesét is feldolgoztak. Az aranyszőrű bárány történetén keresztül láthatták, hogyan kapcsolódnak össze az emberek, és miért fontos az összetartás. A róka és a farkas a lakodalomban című mese pedig a ravaszságról és a következményekről tanította őket. Ha pedig mégis akadt egy kis nézeteltérés az osztályban, előkerült a „Békítő kutyus”. A kutyus jelenlétében megbeszélték a vitás helyzeteket, és mindenki átgondolhatta: ki mit tehetett volna másképp, hogy elkerüljék a bántódást.
A harmadikosok rajz órán a barátságról, a barátság erejéről beszélgettek, és a témához kapcsolódó rajzot készítettek.
A 4.b osztály szoborjátékot játszott testnevelés órán. A gyerekek párban dolgoztak és egy-egy helyzetet kellett mozdulatlan szoborként megjeleníteniük, mint például a barátság, a segítségnyújtás, vita utáni kibékülés. A játék segített abban, hogy jobban megértsék egymás érzéseit, reakcióit. A közös megbeszélés során minden pár elmondta, mit szeretett volna kifejezni. A tanulók nyitottan és figyelmesen hallgatták egymást, ami erősítette az osztályközösséget. Összességében, a Szoborjáték élményszerűen és tanulságos módon támogatta a társas kapcsolatok fejlesztését.
A 8. a osztállyal a Társas kapcsolatok hónap keretén belül az osztályfőnöki órán foglalkoztak a közösségépítés és az együttműködés fejlesztésével. A Ki vagyok én a közösségben? kérdésre mindenki leírta, ki hogyan látja saját szerepét az osztályközösségben, milyen erősségei vannak, milyen szerepeket vesz fel magára az osztályért. Értéktérképet készítettek szósüni formájában arról, hogy mi fontos számára egy barátságban. 
Külön figyelmet fordítottak a digitális kapcsolatok sajátosságaira, hiszen az ő korosztályuk különösen érintett abban, hogy az online térben tartják a kapcsolatot egymással a személyes találkozások helyett. Átbeszélték, mi számít megfelelő és mi számít nem elfogadható online viselkedésnek. Milyen veszélyek fenyegethetik őket egy kizárólag online kapcsolatban, hogyan lehet eltakarni a valós személyiségüket, félrevezetni a másikat, másnak láttatni magunkat stb. „Ilyen az elfogadó osztályunk” témában, a kölcsönös tisztelet, elfogadás és együttműködés fontosságát hangsúlyozták, beszélgettek valós, az osztályban megtörtént konfliktusok kezeléséről, azok lezárásáról, osztálytársak lelki problémáinak enyhítéséről. 
Február 13-án tartottak egy osztály „bulit”, ahol lehetett kötetlenül beszélgetni, zenét hallgatni egy kis enni, innivaló mellett. Nagy kedvence volt a tanulóknak az „Alszik a város” játék, ami egy izgalmas, a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget fejlesztő, elmemozdító játék, amely hatékonyan támogatja a társas kapcsolatok fejlődését. A játék során a tanulók különböző szerepekbe helyezkedve tapasztalhatják meg a bizalom, az együttműködés és a felelősség jelentőségét a közösségen belül. Az egymásra figyelés, a kommunikáció és az érzelmek felismerése kiemelt szerepet kap, így a résztvevők gyakorolják az empátiát és a konfliktushelyzetek kezelését is. A közös élmény erősíti az osztályközösség összetartását.
A Valentin napon sokan írtak kedves üzeneteket osztálytársaiknak. A lányok még csokival is meglepték egymást.
Ez a hónap bebizonyította, hogy egy kis odafigyeléssel, kedvességgel és játékkal az iskolai közösségünk még erősebbé és vidámabbá válhat.
Ez a hónap megtanított minket arra, hogy egy apró mosoly, egy jól irányzott dicséret vagy egy segítő kéz sokkal értékesebb bármilyen játéknál. A tanulók nevében mondhatjuk: alig várjuk a következő közös kalandot!
Felelősök: Biró Zoltánné, Kirilláné Guszti Ágnes

Fotók