Osztálytermi előadás a 4.a és 4.b osztályban
„Létezik a világban egy bolygó, ahol csak gyermekek élnek. Mindannyiuk szívében egy mérhetetlen mély kút lakozik, amely tele van fiatalsággal, ezért sosem nőnek fel. A bolygó természeti kincsekben igen gazdag. Felszínét óceánok és szigetek borítják. A gyerekek együtt élnek a különféle állatokkal, amelyeknek a sűrű erdők, a mély tengerek és a homokos partok adnak otthont. Színes halakkal úsznak a türkiz vizekben. Megtanulták, hogyan kerüljék el a medvék és a hiénák útját. Akad, aki megérti a madarak énekét. Élelemben sincs hiányuk. Ki bunkósbottal fókákra vadászik, ki pedig hálóval fogja be a denevéreket, hogy húsukból készítsen vacsorát. A bolygó legizgalmasabb eseménye a lepkevonulás. A pillangók évente egyszer felébrednek a barlangjukban, és lebegve kergetik a Napot végig a bolygó körül, amíg vissza nem érnek a sziklaüregbe, ahol újra elalszanak. Ilyenkor egy napig pillangókkal van tele a világ. Így élnek a gyermekek évszázadok, sőt talán évezredek óta. Azonban egyszer csak becsapódik egy űrhajó. A kékbolygóra egy felnőtt érkezik: Csillagvándorossy Vilmos, aki teljesen új fejezetet nyit a bolygó és lakói életében.”
Így kezdődik ANDRI SNAER MAGNASON izlandi író könyve, amely 2011-ben Izlandon Irodalmi Díjat kapott.
Ezt a történetet hozták el Nagyhegyesre a Csokonai Színház művészei, akik igazi színházat varázsoltak a tanteremben. A tanulók a szigeteken ültek és együtt élték át Huldával és Brimirrel a bolygón élő gyerekek kalandjait.
A gyermekidillbe, egy felnőtt, Vilmos hozza el a változásokat. Porszívóval érkezik és nagy rémületet kelt. Később már nem félnek tőle, mert minden vágyukat teljesíti! Először pillangóport szór a gyerekekre, hogy a Nap körül repüljenek. Aztán uncsivá válik, hogy este besötétedik, nem lehet repülni, ezért Vilmos a Napot az égre szegezi. Elűzi a felhőket, hogy ne essen eső, majd a gyerekeket befújja illatos permettel, hogy ne legyenek büdösek. A szigeten ugyanis nem tisztálkodtak a gyerekek.
De mindennek ára van! Vilmos a gyerekek legnagyobb értékét, a fiatalságukat veszi el. Egy véletlen folytán Hulda és Brimir a bolygó másik felére kerül, ahol soha nem süt a nap, sötétség van , és ott élő gyerekek napjai meg vannak számolva. Van-e bennük együttérzés a „kísértetgyerekeket” látva? Vagy győz az önzőség és a kapzsiság? Korábban soha nem hazudtak, de most igen. A bolygó sötét felén élő gyerekek egy léghajót adnak Huldának és Brimirnek, hogy haza tudjanak térni az övéikhez. Mire hazaérnek a fiatalságuk elillan, őszült hajjal érkeznek meg.
Valamit tenni kell! Meg kell menteni a bolygót! De hogyan? Ehhez kértek segítséget a történet szereplői a 4. osztályosoktól. Végül közösen úgy fejezték be a történetet, hogy Vilmost csapdába csalták, majd követelték, hogy mindent állítson vissza eredeti állapotába. Amikor ez megtörtént kihúzták a képzeletbeli gödörből, majd kiadták az útját: Menjen vissza az űrbe, oda ahonnan jött!
A mese végén minden jóra fordult. A történet számos kérdést indított el a tanulókban.
Vajon a mi kék bolygónk megmenthető? Mit tehetünk a Földön élő élőlényekért? Van-e együttérzés bennünk, a nehéz körülmények között élőkkel szemben? Vannak-e közöttünk is Vilmosok? Miért nem maradhatunk örökké gyerekek? Miért hazudnak az emberek? És még folytathatnám a sort!
Az interaktív előadás során a gyerekek együtt játszottak a színészekkel, majd a történet végén szerepet kaptak, érveltek, próbálták meggyőzni Vilmost.
Az előadás 2 óra 45 perces volt, egy szünettel. A gyerekek végig izgulták, játszották, nevették, megdöbbentek a történet eseményein. Azt hiszem, minden ami a színházban van, ott volt előttünk, és elfelejtkeztünk arról is, hogy osztályteremben vagyunk.
Köszönjük a történet szereplőinek: Edelényi Vivien művésznőnek, Papp István, Kránicz Richárd művészeknek, Gemza Melinda drámapedagógusnak és Madák Zsuzsanna rendezőnek, hogy idevarázsolták ezen a havas februári napon a színházat Nagyhegyesre!
Az előadás a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a klímaváltozás problematikájával, a klímatudatos magatartással foglalkozó pályázatának része, köszönjük, hogy mi is a részesei lehettünk!
A beszámolót készítette: Tóth Sándorné 4.a osztályfőnöke
Fotók